IDEGENFORGALOM A DÉLVIDÉKEN

Nyomtatás

Nosztalgikus jegyzetek egy turisztikai pályázat ürügyén

A Tisza-parti székhelyű Szó-tér Egyesület több mint másfél évtizeddel ezelőtt alakult meg Szegeden dolgozó írott- és elektronikus sajtóban érdekelt szakemberek részvételével. Az akkori alapítók a magyar televízió körzeti stúdiójában, a változó politikai összetételű önkormányzat által elkötelezett városi televízióban, országos- és helyi rádiók, napilapok szerkesztőségeiben dolgoztak. Vagy éppen felmondási idejüket töltötték. Szó-tér, amint az alakuláskor ezt elhatározták, a rendszerváltást követően fellendülő civil társadalom (ön)szerveződésének támogatására alakult.

„… az egyesület célja a nyilvános társadalmi párbeszéd- és kommunikáció sokféleségének, a társadalmi nyilvánosság lehetőségeinek megteremtése a dél alföldi régióban.
Az ezredfordulót követően mind világosabbá vált, hogy a civil társadalom és a politikai-, állami formációk közötti információcsere egyre nehézkesebb hazánkban. Miközben a helyi és központi kormányzat a társadalmi erőforrások jelentős részét sikereinek propagandájára költi, addig a lakosság mind jelentősebb rétegei érzik, hogy a hatalmon lévők gyakorta korábbi véleményükkel, sőt választási ígéreteikkel ellentétes döntéseket hoznak.
Az egyesület tagságának véleménye szerint az aktuális pártpolitikáknak alárendelhető állami hatalomgyakorlás torzulásai, valamint a magyar társadalmat is fenyegető világméretű problémák halmozódása megköveteli a társadalmi célú kommunikáció Európában már bevett gyakorlatának és eszközeinek meghonosítását a Dél-Alföldön is.”

(részlet az megalakulás jegyzőkönyvéből 2002 01.23.)

Az eltelt másfél évtized alatt az alapítók jelentős része kicserélődött, de a Szó-tér tagsága, kollégák, pártolók és önkéntesek változatlanul a civil kommunikációt tekintik feladatuknak. Elsősorban szegedi, Csongrád megyei egyesületek, alapítványok mindennapjait bemutató televíziós műsorokat készítenek az egymást követő nehezebb vagy sikeres években. Környezet- és kisebbségek védelme, kulturális rendezvények, (kiemelkedő fontossággal a Szegedi Nemzetközi Gitárfesztivál), EU-s pályázatok, erőteljes fogyasztóvédelmi és más elkötelezettségű témák jellemzik az elkészült műsorokat, filmeket, produkciós sorozatokat. A munka természetesen bevételeket is szükségeltet, ezekre hazai és uniós megbízások teremtettek forrásokat.
Egyesületünk viszonylag hamar kiépítette a déli határon túli kapcsolatait. Meglehet, e döntésben még jócskán a délszláv háború előtti években, Vajdaság fővárosával kapcsolatos nosztalgia is közrejátszott a szegedi és újvidéki televíziós kollégák között.
A kisebbségi lét akkori kulturális sokszínűségben.

szerző: Pavlovits Miklós

Tovább a teljes tanulmányra!!!!